| |  | | | |  | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |  | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | Interaktív adatbázis | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | Felhasználói profil | | | | | | | | | | | | | | | | | | |  | | | | | | | | | | | | | | | |  | | | |
|
| | | | | | | | | | | | Általános termékbiztonság | | | Termékbiztonságról és a termékekért való felelõsségrõl általában
A technika fejlõdésével egyidejûleg az ipari termékek mennyiségi elõállítása manapság jelentõs mértékben megnövekedett. A termékek egyre bonyolultabbak lettek, és ez a tendencia jelenkorunkban sem változik, és úgy tûnik, a jövõben még inkább felgyorsul.
Éppen ezért a vásárlók egyre inkább kiszolgáltatottabbak lesznek a gyártók irányába. Felmerül tehát az igény arra, hogy a termék minél inkább biztonságos legyen és ami még emellett nagyon fontos: egyértelmûen fel legyenek tüntetve rajta a különbözõ termékbiztonsági jelek is, amelyek bizonyítják a termék megfelelõségét.
A gyártó termékekért való felelõssége
A gyártó felelõssége a szerzõdésszegésen alapul, amellyel általában a közvetlenül szerzõdéses kapcsolatban nem álló harmadik félnek, azaz nekünk, fogyasztóknak okoznak kárt.
A termékfelelõsségrõl az 1993. évi X. törvény szól. A fogyasztónak jó tudni, hogy a gyártó felelõssége a termékek által okozott károkért áll fenn. A termékfelelõsség a feldolgozatlan mezõgazdasági termékekre és a gyógyszerekre is kiterjed.
Termékfelelõsség akkor áll fenn, ha a termék hibásnak minõsül. Hibás akkor az adott termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, különös tekintettel a termék rendeltetésére, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra és a termék ésszerû használatára vonatkozóan.
A fogalomból az is világosan kivehetõ, hogy ha egy adott termékhez kockázatra vonatkozó figyelmeztetést helyeznek el, az kizárhatja a termék hibássá minõsítését: vagyis azt is figyelembe kell venni, hogy a biztonságosság szempontjából milyen minõségû a használati útmutató, tájékoztatás és azt, hogy mikor nem ajánlatos egy termék fogyasztása.
Igényeket csak a fogyasztók érvényesíthetnek. Ez azt jelenti, hogy a károk megtérítésének lehetõsége csak a természetes személyek körében bekövetkezett halál, egészségkárosodás, testi sérülés általi kárra, valamint az ezekkel összefüggésben a szokásos rendeltetés szerint használt illetve magánfogyasztási körbe tartozó termékekre terjed ki. Az európai szabályozás 500 eurót határoz meg értékküszöbnek, elkerülve a kisösszegû károkra alapított pereket.
A termékfelelõsség a gyártót terheli, ha pedig importáruról van szó, akkor az importõr is ide tartozik. A fogyasztókat védi a törvény azon rendelkezése, mely alapján amíg a gyártót illetve az importõrt meg nem nevezik, addig vélelem alapján a forgalmazót kell annak (azoknak) tekinteni. Ha viszont a termék hibája csak a forgalmazóra vezethetõ vissza, nyilvánvalóan nem terheli felelõsség a gyártót.
Mivel a termékfelelõsség objektív felelõsségnek minõsül, ez azt jelenti, hogy csak igen szûk esetben van lehetõség a mentesülésre a gyártó által, és ha van is, az kimentéssel történhet. A termék gyártási szakaszában bekövetkezett hiba esetén csak akkor van lehetõség a mentesülésre, ha a hibát jogszabály vagy kötelezõ hatósági elõírás okozta. A második szakaszban, tehát a termék gyártó uralma alóli kikerülése pillanatában kimentés akkor lehetséges, ha a gyártó nem is akarta forgalomba hozni a terméket, mivel nem arra gyártotta, vagy nem hozta forgalomba, vagy a technika mai állapota alapján a hiba nem volt felismerhetõ. A harmadik szakaszban (a második szakaszt követõ idõszak teljes egésze) a kimentés csak akkor lehetséges, ha a hiba a forgalomba hozatal pillanatában nem állt fenn, azaz csak késõbb keletkezett.
Az igényeket a fogyasztók a következõ határidõn belül tehetik meg: az elévülési idõ 3 év, amely alatt a fogyasztó igényét érvényesítheti. Az elévülésre vonatkozóan a Ptk. rendelkezései az irányadók. A gyártót azonban a forgalomba hozataltól számított 10 évig terheli a felelõsség, kivéve ha a károsult idõközben bírósági eljárást indított a gyártó ellen. | | |
| | Játékok | | | Játékokra vonatkozó alapvető biztonsági követelmények
A játék csak akkor forgalmazható, ha az a rendeltetésszerű és a gyermekek szokásos viselkedését figyelembe vevő, előrelátható használata során a használók vagy más személyek biztonságát és egészségét nem veszélyezteti.
Fontos, hogy a játék használatában rejlő kockázat mértéke olyan legyen, hogy a használók és a rájuk felügyelők számára se jelentsen veszélyt.
Ez különösen azokra a játékokra vonatkozik, amelyeket funkcióik, méreteik és jellemző tulajdonságaik alapján a hároméves kor alatti gyermekeknek szántak.
A gyártók, importőrök kötelesek a játék biztonságos használatáról meggyőződni, ezt a megfelelőségi jelölés feltüntetésével igazolni (CE jelölés), címkével ellátni és a termékekhez, használati-kezelési útmutatót biztosítani.
A megfelelőségi jelölést, valamint a gyártó nevét és címét jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlan módon a játékra vagy annak csomagolására fel kell erősíteni. Kisméretû vagy kis alkatrészekből álló játékok esetében ezeket az adatokat az előbbiekkel azonos módon rá kell erősíteni a csomagolásra, a címkére vagy a kísérő nyomtatványra. Amennyiben pedig az adatokat nem a játékra rögzítették, a fogyasztó figyelmét fel kell hívni arra, hogy ezeket a kísérő nyomtatványokat célszerû megőrizni.
PRAKTIKUS TANÁCSOK:
A vásárlás során figyeljünk oda minden egyes esetben magunk is az alábbiakra:
• A játék és részei, valamint rögzített játék esetében a rögzítés megfelelő mechanikai szilárdságú legyen, hogy ellenálljon a használat közbeni igénybevételnek anélkül, hogy törés vagy deformáció miatt testi sérülést okozna.
• A játékon a hozzáférhető élek, kiugró részek, zsinórok, kábelek és rögzítések kialakítása olyan legyen, hogy a velük való érintkezés esetén a testi sérülések veszélye a lehető legkisebb legyen.
• A hároméves kor alatti gyermek számára készített játék szétszedhető részei olyan méretûek legyenek, hogy ne lehessen azokat lenyelni vagy belélegezni.
• A játék és részei, valamint az alkalmazott csomagolás ne jelentsen fulladási vagy megfojtási veszélyt.
• Az olyan játék, amelynek a belsejébe be lehet jutni, és amely használója számára zárt teret képez, rendelkezzék olyan kijárattal, amely minden nehézség nélkül belülről is kinyitható.
• A játék lövő eszközök esetén lövedékek kilövésekor keletkező mozgási energia ne legyen indokolatlanul nagy.
• A fűtőelemeket tartalmazó játékok ne okozhassanak égési sérüléseket.
• A játék ne tartalmazzon veszélyes gyúlékony, vagy robbanékony anyagokat.
• A gyermekek egészségének védelme érdekében a megvásárolt játék ne tartalmazzon antimon, arzén, bárium, kadmium, króm, ólom, higany és szelén vegyületeket.
Veszélyes játékok keresője:
http://www.nfh.hu/portal/veszelyes/temp_sc_51307 | | |
| | Műszaki termékek | | | Mûszaki termékekre vonatkozó alapvet? biztonsági követelmények
Mindennapi életünkben elkerülhetetlen a villamos mûködtetésû eszközök, gépek használata. Ezen gépek használata azonban rendkívüli veszélyeket rejthet. Gyakori probléma a feszültség alatt álló vagy nem megfelelõen szigetelt részek érintésébõl adódó sérülés vagy a termék mûködése során bekövetkezett túlmelegedésbõl fakadó égési sérülés.
Éppen ezért fontos, hogy a mûszaki termékek is biztonságosak legyenek, tehát a forgalmazott termékek egészségre, testi épségre, életre és környezetére ne jelentsenek veszélyt. A mûszaki termékekre is vonatkoznak tehát az általános termékbiztonsági követelmények, ezt a termékcsoportot is el kell látni pl. a CE jelöléssel, amely a megfelelõséget tanúsítja. A megfelelõségi értékelést egyébként maga a gyártó is elvégezheti. Ehhez a gyártó összeállít egy mûszaki dokumentációt és megfelelõség nyilatkozatot készít.
Tipikusan az alábbi karácsonykor különösen népszerû termékkörök esetében fordulnak elõ biztonsági problémák, ami miatt fokozottan érdemes a vásárlás során figyelnünk:
• Vasalók (csatlakozódugó csapjain hiányzik a szigetelõgallér, nincs hõbiztosító vagy nem mûködik megfelelõen)
• Turmixgépek (nyomógombos kapcsoló nem védett véletlenszerû mûködéssel szemben, áramütés megelõzését szolgáló védelem nem megfelelõ)
• Kenyérpirítók (áramütés elleni védelem kialakítása nem megfelelõ, a hálózati csatlakozóvezeték keresztmetszete kisebb, mint a névleges áramhoz tartozó egyébként szabványos keresztmetszet)
• Hajszárítók (aktív részek megérintése elleni védelem nem megfelelõ, hõkioldó nem megfelelõ)
• Elektromos kávéfõzõ (hõbiztosító hiánya, elektronikus vezetékek hibás szigetelése, víz túlfolyása esetén az elektromos részek közvetlen érintettsége)
• Fényfüzérek (túlságosan vékony keresztmetszetû vezeték, a vezeték kettõs szigetelése helyett érszigetelés)
Veszélyes mûszaki termékek keresõje:
http://www.nfh.hu/portal/veszelyes/temp_sc_51326
| | |
|
|
|
